Ezt a videót, nagyon régen készítettem, akkor amikor a gyerekeim egyetemen tanultak, a férjem sokszor éjszaka dolgozott, én meg egyedül lévén, nem tudtam mit kezdeni az időmmel. Abban az időben csak méretre varrással foglalkoztam, nem gravíroztam, még csak a gondolata sem volt meg a fejemben.
Ezt a videót, nagyon régen készítettem, akkor amikor a gyerekeim egyetemen tanultak, a férjem sokszor éjszaka dolgozott, én meg egyedül lévén, nem tudtam mit kezdeni az időmmel. Abban az időben csak méretre varrással foglalkoztam, nem gravíroztam, még csak a gondolata sem volt meg a fejemben. Annál inkább izgatott a videó klipek készítése.
Ezt a videót, nagyon régen készítettem, akkor amikor a gyerekeim egyetemen tanultak, a férjem sokszor éjszaka dolgozott, én meg egyedül lévén, nem tudtam mit kezdeni az időmmel. Abban az időben csak méretre varrással foglalkoztam, nem gravíroztam, még csak a gondolata sem volt meg a fejemben. Annál inkább izgatott a videó klipek készítése.
Vendégek fogadásakor nagyon jól jön egy -egy papucs amit maunk is elkészíthetünk, gyorsan és könnyedén.
Ennek a papucsnak a varrásához nem kell semmiféle varrni tudás. Egyszerűen fogsz egy filc darabot, amit a méteráru boltban lehet vásárolni vagy olyan maradék anyagot ami egy kicsit vastagabb és van egy kis tartása.
Karácsonyi tálaláshoz nagyon egyszerűen elkészíthető ötlet, amit a gyerekek is
megvalósíthatnak. Egy darab dekorációs filcből vágj ki egy fenyőfa alakot. Ha gondolod, a mellékelt mintát is kinyomtathatod hozzá. Ollóval vágj két nyílást a jelek szerint és kész is van, csak helyezd bele az evőeszközöket. Karácsonyi díszítéssel dobhatod fel, egy kis hímzés is csodálatosan mutat rajt, esetleg a neveket is rá lehet hímezni.
Nagy hangsúlyt kap a - mit vegyek fel kérdés - karácsonykor is, főleg ha vendégségbe, étterembe vagy céges buliba megyünk.Természetesen a nőknek soha nincsen egy rongyuk sem amit felvehetnének. Pedig csak be kell nézni a szekrénybe, biztosan akad ruhadarab amit át lehet alakítani kevés munkával, vagy egy jól eltalált kiegészítővel fel lehet dobni.
Hideg novemberi este van, a szél élesen vág, mint a kés, a fákról összehúzódva peregnek le a megöregedett levelek. Bagoly huhog egy fenyőfán. Ijesztő hangja messzire, még a Kerek erdő szélén álló kis kunyhóig is elhallatszik.
Odabent a kandallóban égő tűz lángja, furcsa árnyékokat vet a házikó falára. Ide – oda imbolygó mozgású, alakokat látni a szobácskában.
Nemcsak ők szokatlanok, hanem a kihallatszó hangok is. Rikácsolás, néha ijesztően hangos kacaj, szófoszlányok szűrődnek ki.
A Kerek erdő tisztásának szélén, éppen ott, ahol a legmagasabb a fő és kezdődik a bozótos,ma reggelre örvendetes esemény történt. Őzike mama két kicsi gidának adott életet, s most gyönyörködik a pettyes hátú kicsikéiben, szoptatni készül őket éppen. Azok hatalmas, barna szemekkel csodálkoznak az elébük táruló világra és éhesen keresik anyjuk melegét
„A történelem a gyökér, a múlt a fa, mi annak csupán
vékony ágai lehetünk.”,
2009 nyarán, olyan élményben volt részem, amire soha életemben nem gondoltam. Fiammal együtt eljutottunk az utolsó bakonyi szűrszabó mesterhez, a Bakonyjákón élő Zalai Károlyhoz.
Belépve a Bakonyjákói ház udvarára, szinte egy falumúzeumi portán találtuk magunkat. Károly bácsi örömmel, szeretettel invitált beljebb minket.
A tisztaszobában, semmi modern, mai árucikk nem volt, annál inkább, múltat idéző tárgyak: fokosok, érmék, karikás ostorok, oklevelek, pisztolyok, suba…A sarokban egy múlt századbeli szűr. Hatalmas érték kellős közepén álltunk, lenyűgözve.
Sikerült ellátogatnom a siklósi várba, ahol a lovag teremben megcsodálhattam Kanizsai Dorottya ruháját. Varrónő szemmel néztem természetesen és meg kellett állapítanom, hogy mivel nagyon vastag anyagból dolgoztak valamint gazdagon díszítettek meglehetősen nehéz feladata volt az elődeimnek. Mind finom kézi munka.
Amit tudni illik róla:
Kanizsai Dorottya (1490-?) a 15. és 16. században élt magyar főúrnő, Kanizsai Miklós soproni ispán leánya. Születésének és halálának körülményei ismeretlenek. A források utoljára 1532-ben említik.
Előbb Geréb Péter nádorhoz ment férjhez, majd annak halála után a szintén nádor Perényi Imre felesége, Perényi Ferenc püspök (†1526) és Perényi Péter mostohaanyja lett.
Nyilvános iskola híján a nemesi családok leányaikat híres főúri asszonyokhoz adták nevelőbe – Kanizsai Dorottya háza messze földön ismertté lett. A lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra is nevelte a nagyasszony példája őket. Második férje halála (1519 februárja) után visszavonultan töltötte az életét. A szegények és elesettek támogatója volt.
A mohácsi csata (1526. augusztus 29.) után Perényi Ferenc holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba tétette az elesett hősöket, megadva a végtisztességet nekik. Utolsó éveit Sárváron töltötte testvére gyermekeinek nevelésével.
A varrás a legősibb kézműves szakmák egyike. Noha napjainkban a ruhakészítés ipari méreteket öltött és gépiesített módon zajlik, még mindig akadnak varrónők és szabók, akik személyre szabott öltözékeket készítenek, de ha valaki szert tesz egy varrógépre és elég kreatív, akár otthon is nekiláthat magának vagy családtagjainak varrni.
csonttű
Az ember már a kőkorszakban is varrt mamutagyarból és rénszarvasagancsból készített csonttűvel, fonál helyett inakkal és szőrdarabokkal összeerősítve az anyagokat. Az ipari forradalom, a szövőgép feltalálása megkönnyítette a hagyományosan kézzel történő varrást. A legnagyobb áttörést a varrógép megjelenése jelentette az 1790-es években, noha ezt a varrógépet még cipő és csizma varrására szánták, és inkább a kézi öltést utánozta a szövet továbbítására, ám a gyakorlatban nem nagyon váltak be.
A kis fekete ruhát Coco Chanel álmodta meg több mint ötven éve. Az ő nevéhez nemcsak parfűm kapcsolódik, hanem egy örök darab, ami ma már alap egy női gardróbban.
Chanel a modern, felszabadult, elegáns és dinamikus nő szimbóluma lett. Egy divatház és a világ egyik legnépszerűbb parfümje viseli nevét.
Tudtad, hogy egy kalapszalaonnal indult a karrierje? Aztán 1926-ban egy kis fekete ruha hozta meg neki az áttörést.