Hölgytársaim közül nagyon sokan úgy gondolják, hogy ismerik saját magukat, megfelelő önkritikával rendelkeznek, de munkám során azt tapasztaltam, hogy ez nem mindig van így.

  Ha belenézünk a tükörbe és feltesszük a mesebeli kérdést magunknak, a tükör bizony megadja az őszinte választ… persze ez csak akkor van így, ha úgy nézünk bele mintha egy idegent bírálna. Megmutatja minden hibáját és előnyét a gazdájának, figyelmezteti, hogy a legújabb divatbolondságokról még, vagy már le kell mondania.

 A jólöltözöttség egyik feltétele, hogy mindig a korunknak megfelelően öltözködjünk, ne akarjunk

fiatalabbnak vagy éppen öregebbnek látszani.

 Sajnos a tükör megmutatja, hogy nem vagyunk manöken alkatúak, itt vagy ott felesleges kilókkal küszködünk, sőt még alacsonyak is vagyunk. Tehát az önkritika nagyon fontos.

 De nemcsak ez a mérvadó, hanem az egyéniségünk is. Ennek megfelelően öltözködünk, jól vagy rosszul. Az öltözködési stílusunkat az egyes ruhaformák követése jelenti.

Aki konfekciónált ruhákban jár, annak öltözködése is lehet egyéni nemcsak azé, aki maga varrja vagy éppen varrattatja a ruhatárát.

Néha megfigyelhetjük, hogy sokak az öltözködésükkel néha másnak akarnak látszani, mint amilyenek. Nagyon fontos tehát a józanság. Fontos az életformánk is, ezért a mindenkori divatot úgy kövessük, hogy figyelembe vesszük körülményeinket. Ha végiggondoljuk reggeltől estig a napunkat, rohanás a gyerekkel az iskolába, azután a munkahelyre, este bevásárlás… hiába divat tehát a maxi vagy a csipkeruha, nehéz ebben végigvinni a napot.

  Igaz az is, hogy a nagymamám és dédmamám korában az asszonyok térd alatti vagy földig érő szoknyában tették a dolgukat, de abban az időben csak a ház falai között mozogtak, s azóta hatalmasat változott a világ, a nők autót vezetnek, szaladnak a busz, a troli, a villamos után… nehéz ezt egy maxiban megtenni, hát nem kényelmesebb ehhez egy csinos nadrág?

A nők nagyon gyakran bizonytalanok, nem tudják, hogy mikor mit vegyenek fel, mihez, mi illik?

 A legfontosabb tanácsom, hogy az öltözködésünkben mindig legyen meg az összhang, ne rohanjunk feltétlenül a divat után, bármennyire is szeretjük azt. Fontos, hogy tudjuk nekünk mi áll jól, mi illik leginkább az alakunkhoz, a személyiségünkhöz, a korunkhoz.

Ha meglátunk egy csinos divatos darabot egy manökenen, mielőtt megrendelnénk, vagy megvennénk, képzeljük el magunkat benne. Nagyon divatos mostanság a passzos „cicanadrág”, hosszú csípőig érő pulcsival, de sajnos látom ezt a trendet a molett, telt csípőjű,

vastag combú nőkön is, pedig nekik kifejezetten előnytelen, ráerősít a felesleges kilókra…

 Egy másik dolog is nagyon fontos, mégpedig az, ha családban élünk, legyen összhangban az öltözködésünk. Tessék csak elképzelni, egy szolid öltözetű férfi egy nagyon cicomásan öltözött asszony mellett. Én mindig szem előtt tartom ezt, ha valahova elmegyünk a párommal, nem öltözöm őt túl illetve fordítva.

 Ha bálba megyünk mindig törekszem a szép összképre, odafigyelek a ruháink színének harmóniájára.

Néha látok olyan nőket, akik nem tőrödnek azzal, hogy mi áll nekik jól, nincsenek tisztában az előnyeikkel és a hátrányaikkal, csak az a fontos nekik, hogy mi a legdivatosabb trend, válogatás nélkül magukra aggatják azt… Egy jó tanács: ne mi változzunk a divat kedvéért, hanem azt alakítsuk, formáljuk magunkhoz. Ne essünk túlzásokba, de a túlzott egyszerűséget, nemtörődömséget is kerüljük el.