Az éjszaka beállta előtt valami halk surrogás zavarta meg az erdő közeli csendet. A boszorkány – tanya felett, a sötétedő égbolton egy sejtelmes alak, valami hosszú seprűszerű járgányon, egyre kisebb és kisebb köröket leírva körözött, majd egyre lejjebb és lejjebb szállt, mígnem leparkolt a bejárat…